PÁLYÁZAT FIGYELÉS, PÁLYÁZATOK, VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

Adókedvezmények 2014 – ben!Rengeteg embert érint!Lehet, hogy még nem is hallottál róla!

(2013. November)

Nagyon kevés adókedvezmény maradt érvényben a személyi jövedelemadó rendszerében, de mégis még vannak olyanok, amelyek nem annyira közismertek, de mégis nagyon sok embert érint. Adókedvezmény illeti meg a súlyosan fogyatékos személyeket, nem csak azokat, akik veleszületett vagy fogyatékossággal vagy betegséggel élnek, hanem azokat is, akiknek fogyatékosságuk, betegségük a későbbi életszakaszban alakult ki, mint cukorbetegség, bizonyos szívbetegség. A cukorbetegek száma napjainkban 700 ezer körül van , ez majdnem a lakosság 10%-a.
Csökkenti az összevont adóalap adóját:- a fogyatékosságról szóló igazolás alapján megilleti a személyt az adókedvezmény az állapotának fennállásának napjától és amelyik hónapra esik a kezdőnap, attól a hónapjától egészen az állapot fennállásának ideje alatt.

Az mértéke az adókedvezménynek: az állapot fennállásának első napjának, hónapjának amely adóévre esik, annak az adóévnek az első napján érvényes havi minimálbérnek az 5%-a, ezt nevezik személyi kedvezménynek. Például a 93.000 forint minimálbér esetében egy év alatt összesen 55.800 forint adókedvezmény illeti meg a jogosultat.
Ebben az esetben nincs érvényben jövedelemkorlát, azok tudják maximálisan kihasználni, akik nem érvényesítenek családi adókedvezményt, és minimum250 ezer forint bruttó havi jövedelemmel rendelkezik.

Fontos: kimondottan az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében érvényesíthető a kedvezmény.

Mi tartozik ebbe a kategóriába:

- a munkajövedelem
- egyéb jövedelem, például az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tagjuk számára teljesített adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás
- az egyéni vállalkozók esetében a kivét
- mezőgazdasági őstermelő jövedelme

Nem érvényesíthető az adókedvezmény a következő jövedelmek esetében:

- árfolyamnyereség
- tartós befektetésből származó nyereségek,
- osztalék
- árfolyamnyereség
- ingatlan, ingóság vagy termőföld eladásából keletkező jövedelem.

Súlyosan fogyatékos személynek minősül:

- aki rokkantsági járadékban részesül
- aki az 335/2009-es kormányrendeletben említett súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenved.

Külön jogszabály, a 49/2009. számú egészségügyi minisztériumi (EüM) rendelet határozza meg a súlyos fogyatékosság minősítésének és igazolásának rendjét. E jogszabály kimondja, hogy a meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és a személy állapotának végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására csak szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. A személy állapotáról az igazolást a szakorvos, vagy az általa készített orvosi dokumentáció alapján a háziorvos állíthatja ki. A Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének honlapjáról letölthető a szükséges igazolás.

Nem szükséges az orvosi igazolást csatolni a bevalláshoz, hanem meg kell őrizni, esetleges ellenőrzésnél be kell mutatni. Akiknek állapota végleges és már kapott igazolást erről, nem kell újat kérnie, csak abban az esetben ha cukorbetegségben (II.típusú diabetesben) szenved.

Érdemes a 335/2009-es kormányrendeletet alaposan áttanulmányozni, mert itt fel vannak sorolva azok a betegségek, amelyek fogyatékosságnak minősülnek.

A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek és fogyatékosságok fő betegségcsoportjai:

- Látási fogyatékosság
- Hallási fogyatékosság
- Mentális és viselkedészavarok
- Mozgásszervi fogyatékosság
- Schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
- Egyes daganatos betegségek
- Egyes emésztőrendszeri betegségek
- Súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő
- Krónikus légzési elégtelenségben szenvedő
- Egyes ritka betegségek, például Huntington-kór
- Vele született enzimopátiák (anyagcsere betegségek)
- Egyes endokrin és anyagcsere betegségek, ide tartozik az 1. típusú diabetes (cukorbetegség), illetve a szövődményekkel járó II. típusú diabetes; ebbe a körbe tartoznak az úgynevezett nem-inzulin-dependens cukorbetegségek (amelyek kezeléséhez nincs szükség inzulin adására)
- Hemodialízis, vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő
- Egyéb fejlődési rendellenességgel születettek, például vízfejűség, Down-szindróm
- Pervazív fejlődési zavarok (például autizmus, Asperger szindróma)
- Mesterséges testnyílással élő személy
- Veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban.