Megváltozott a Munka Törvénykönyve
(2013.December)
Módosították – általában 2013. augusztus 1-éjével – a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő jogszabályokat, amelynek szükségességét az ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatos szakmai vita eredményezte.
1. A bérpótlék számítási alapja és a vasárnapi pótlék fizetésének új szabályai: egyéb megállapodás hiányában a bérpótlékot továbbra is alapbér figyelembe vételével, havibér esetén az egy órára járó alapbért a 174-es osztószámmal számítják ki. Vasárnapi pótlékot azonban eddig csak annak a munkavállalónak kellett fizetni a vasárnapi munkavégzésért, akinek foglalkoztatását vasárnapon kizárólag azért lehetett elrendelni, mert a munkáltató kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy többműszakos, illetve a munkakör készenléti jellegű. Augusztustól a vasárnapi pótlékot akkor is meg kell fizetni, ha a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló olyan heti pihenőnapján rendelik el, amely vasárnapra esik.
2. Elszámolás munkaidő-keretben foglalkoztatott havibéres és órabéres munkavállaló esetén: ha az ebben a formában alkalmazott dolgozó távol van – szabadságon esetleg betegszabadságon -, akkor a díjazása függ attól, hogy a szabadságot órában vagy munkanapban tartják nyilván.
· ha munkanapban történik a nyilvántartás, akkor a távolléti díjat is lényegében munkanapra számolják;
· havibéres és egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkavállaló esetében viszont a munkaidő-keret végén kell a teljesítendő és teljesített órák számát összehasonlítani;
Befolyásoló tényező az is, ha a távollét jogcíme munkaszüneti nap, mivel ilyen esetben a havibéres munkavállaló a munkaszüneti napra nem kap külön díjazást.De óra- vagy teljesítménybérezés esetén ki kell fizetni a távolléti díjat ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.
Óra- vagy teljesítménybéresnek a munkaszüneti napi keresőképtelenségre a távolléti díj 70 százalékát kell kifizetni, abban az esetben, ha , hogy táppénzre nem volt még jogosult, és utólag kiderül, hogy a keresőképtelensége már a munkaszüneti napon is fennállt. Amennyiben a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, akkor a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni.
3. A távolléti díj megfizetésének szabályai: összege már nem függ attól, hogy a munkavállalónak volt-e beosztása. A távolléti díj része az alapbér, a törvény által nevesített bérpótlékok 6 hónapos irányadó időszakban kifizetett átlaga. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja, a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja, vagy bizonyos esetekben a munkaviszony megszűnésének időpontja
Bővült a figyelembe veendő pótlékok köre, ami azt jelenti, hogy nemcsak az éjszakai pótlékot, a műszakpótlékot, és az ügyelet-készenlét pótlékot kell figyelembe venni, hanem a vasárnapi pótlékot is. A törvénymódosítás meghatározza a távolléti díj esedékességének napját és rendelkezik arról, miképp kell a havibér időarányos részét, valamint ennek megfelelően a távollétre eső távolléti díj időarányos részét kiszámítani.
4. A munkaidő és pihenőidőt érintő szabályok: A munkavállalónak évente egy alkalommal legalább 14 egybefüggő napra – amibe a pihenőnapokat és a szabadnapokat is be kell számítani -, mentesülnie kell a munkavégzési kötelezettség alól. De ettől eltérő megállapodására továbbra is van lehetőség. A szabadság másik évre való átvitelével kapcsolatban, jövő év január elsejétől csak az életkor után járó pótszabadság átviteléről lehet évente megállapodást kötni.
5. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság órában történő kiadása és nyilvántartása: a munkáltató az általános szabályok szerint is kiadhatja a szabadságot, azaz a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra adja ki.
www.palyazatfigyelo.info engedélyével.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT