PÁLYÁZAT FIGYELÉS, PÁLYÁZATOK, VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

Kis jövedelmű családok támogatása

(2013. November)

Családi adókedvezmény érvényesítése az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék terhére kis jövedelmű családok esetében!

A kis jövedelmű családok elég sok pénztől estek el eddig, mert nem tudták érvényesíteni az őket megillető adókedvezményt teljes mértékben, mivel alacsony volt a jövedelmük. Erre talált megoldást a kormány, így 2014 január 1-től a magánszemélyeknek lehetőségük nyílik a 7 % os egészségbiztosítási járulék és a 10 %-os nyugdíjjárulék terhére érvényesíteni a személyi jövedelemadójukból nem igényelhető családi kedvezményt. A törvény meghatározza, hogy milyen sorrendben és mekkora mértékben érvényesíthetik a családi kedvezményt az érintettek.
A kedvezmény kiterjesztése tulajdonképpen a három vagy több gyermeket nevelő családokat érinti kedvezően, és még a két gyermeket nevelő egyedülállók járhatnak jól ezzel az intézkedéssel. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a családi kedvezmények kiterjesztése összesen 260-270 ezer család, háztartás számára hoz kedvező változást. A többletjövedelem több mint 90 százaléka a mintegy 100-110 ezer három-, illetve többgyermekes családok bevételét gyarapítja. De az is igaz, hogy a sokgyermekes családok jelentős része sajnos a bővítés után sem tudja teljes mértékben kihasználni a családi kedvezmény lehetőségeket.

A családi járulékkedvezményt csak a családi adóalap-kedvezményre is jogosult biztosított személyek és házastársuk vagy élettársuk vehetik igénybe. A járulékkedvezményt 2014-től már az adóelőlegben is lehet érvényesíteni.

A törvény előírja, hogy a kifizetőnek először a személyi jövedelemadó alapból le kell vonnia a családi adóalap-kedvezményt. Amennyiben az adóalap nem elegendő a teljes kedvezmény érvényesítésére, abban az esetben a fennmaradó adóalap-kedvezmény 16 százalékának megfelelő összeggel szabad csökkenteni a jogosultat terhelő járulékokat.

Az érvényesítés sorrendje is rögzítve van: először az egészségbiztosítási járuléknál lehet érvényesíteni a ki nem használt kedvezményt, ha az egészségbiztosítási járulék összege sem elegendő, akkor lehet csak a maradékot a nyugdíjbiztosítási járulékból levonni. A családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti a munkáltató, hogy a családi kedvezménynek megfelelő összeget a 7%( természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék, illetve, ha annak összege nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor nyugdíjjárulék összegéből nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A családi járulékkedvezményt, hasonlóan az adóalap-kedvezményhez, szintén megoszthatják egymás között a házastársak, illetve élettársak. Erről előzőleg az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban közösen kell nyilatkozniuk.

Szintén fontos rendelkezés, abban az esetben ha a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de az év végén a bevallásában kiderül, hogy személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége maradt, akkor a nem kell visszafizetnie a családi járulékkedvezményt, hanem meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót. Erre a rendelkezésre azért van szükség, hogy egyszerűsítsék az elszámolást, hogy ne kelljen utólag újraszámolni a háromféle közteherre vonatkozásában a különféle családi kedvezmények összegét.

Arra nagyon kell ügyelni , hogy a családi adókedvezmény havi összege ne haladja meg, a biztosított által a bevallásban igénybe vehető családi járulékkedvezmény összegét. Ha előfordul ilyen eset, akkor a biztosítottnak a befizetési különbség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírságot kell megfizetnie. Ha a befizetési különbözet nem haladja meg a 10 ezer forintot, akkor nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni.
A törvény kimondja, hogy a tb járulék terhére igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított tb-ellátásra való jogosultságát és nem csökkenti az ellátások összegét sem. Függetlenül attól, hogy mennyi járulékot fizet a személy, a bruttó jövedelme lesz az alapja például a táppénz vagy a gyed kiszámításának.

Jó tudni, hogy a magánszemélyek nem vehetnek igénybe személyi jövedelemadó kedvezményt, és nem is rendelkezhetnek adójuk 1+1 százalékáról sem, amennyiben ők, vagy az élettársuk, házastársuk családi járulékkedvezményt érvényesít. Erre azért van szükség, hogy a családi járulékkedvezményt ténylegesen csak akkor lehessen igénybe venni, ha a házas- vagy élettársak már valóban nem tudnak több családi adókedvezményt érvényesíteni. Azaz a házastársak, élettársak ne tudják tervezni együttes adó- és járulékkötelezettségüket úgy, hogy a családi adó-, illetve járulékkedvezményen felül esetleg még tovább tudják csökkenteni közterheiket.